A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Karcag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Karcag. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 2., csütörtök

Karcagi táborozás

Idén az a megtiszteltetés ért, hogy Cic engem is felkért előadni a tudományom, köszönöm.
Kipihenve a rekordállítás fáradalmait (még mindig eufória), ha jól számolom, legalább 500 tyúkláb varrásánál asszisztáltam, gratulálok a szép táskákhoz, és köszönöm a figyelmeteket.
Sok ismerős szempárral találkoztam, megismertem új táborozókat is, ismét 'rögzítettünk' további találkozásokat, és megvagyok Julika!
A bajai különítmény bargello takarót varrt, textilékszert is készített, én pedig Szente Györgyi tolmácsolásában elkészítettem egyetlen varrományom, szinte közös munka Gabival, köszi a tűzést!
Belaktam, köszönöm Györgyi!
Jövőre, Veletek, ugyanitt!

Hazaérkezésünk óta alig aludtunk párat (ha jól emlékszem), és már utazunk is Kecskemérte alkotó táborozni.
Ilyen egy aktív nyár.......de már kezdeném előlről!

2011. augusztus 24., szerda

Karcagi termések

Befejeztem Szente Györgyi tanította falumat, az egyik várakozásteljes téma volt számomra a városépítés.
Miután összeállt, hogy miként válnak házakká az idomok annyira magával ragadott az emeletek pakolgatása, hogy nem vettem észre, leépítkeztem szinte az alapomról!
Aztán bekövetkezett az, ami már megszokott tőlem, belevesztem a részletekbe és ebből tábornapok hiányában csak itthon jöttem ki. Van valami felemelő a dologban, hogy mindig kijövök belőle és ezt nagyon élvezem!
A már-már túlzsúfolt, kőből és fából gyúrt halászfalura visszatérve, elkevertem valahol az öböl egyetlen betervezett hajóját, ezt másként fogom megoldani és repítek még egy-két madárkát az égre.
A döntés. Mert legrosszabb döntés a nemdöntés, én úgy döntöttem, világos keretet kapjon a kép (a fotón nem igazán mutat a szintén világos háttér előtt), viszont olybá' tűnt, hogy talán lágyít a mozgalmasságon.
Ezt a részletet pedig Mónikának ajánlom....csak azért is!

2011. augusztus 2., kedd

Karcagi termések

Kacsuk Évi vezényletével készítettem a varrógéptakarót, már az előkészületeknél tudtam, hogy ajándék lesz....
Egy rusztikus, fabútorokkal berendezett szobába került, emiatt döntöttem a natúr és rozsdás színek mellett.
A tűzésemmel most nem vagyok annyira megelégedve....
Viszont nagyon találó ajándék lett belőle, jó helyre került!
Ha mostanában maradtok a monitor előtt, akkor 1/2 8-kor megtudjátok nézni a Bajai TV Kreatív percek rovatában, hogyan applikál egy foltvarró pólóra - némi túlzással - pipacsmezőt.... végül is a póló egy mezőn fekszik...

2011. július 28., csütörtök

Karcag, tábori élet fotói

Született egy klassz kezdeményezés, begyűjtve a készített fotókat, egy helyen megtekintheti táborlakó és távoli követő az elmúlt 3 év pillanatait.

2011. július 26., kedd

Karcagi krea-tábor, avagy jöttünk, láttunk visszmennénk 2.


Kezdek magamhoz térni a sok nemalvástól, mert igen dolgos napjaink voltak a munkatáborban (a szó nemes értelmében), éjszakába nyúltak a varrogatások.
Kiemelném a kiváló szervezést és a tartalmas programot, jó volt a már megismert és új arcokkal találkozni és már várom a következő évi szeánszot!
Az első napunk a vágólapom és vonalzóm hordtáskájának elkészítésével telt és mivel számomra a kapcsolatok építése és ápolása is fontos programpont, kicsi beszéd, kicsi varrás ...... lassan haladtam, de éjszakára behoztam a lemaradást.....más is.
Szenzációja a darabnak, hogy hőálló külső textilje révén vasalni tudok rajta, funkcióját kihasználva nagyon jó szolgálatot tett a többi napon.
A hétfői teendők listájáról lemaradt a szöszmösztartó, jelenleg még UFO, hamarosan pótolom.
Jutott idő aznap megcsodálni a legújabb csúcstechnikát, épp a programozását bűvölöm, az Elna új 740 eXcellence gépének.
A következő elkészült munkámmal hamarosan jelentkezem, folyt. köv.
Addig is ne feledjétek, hogy ma este 1/2 8-kor jelentkezik a Bajai Televízió Kreatív percek rovatának legújabb adása, témánk: miként készíthetünk pár egyszerű fogással válltáskát.

2011. július 16., szombat

Táborozás

Egy hetet adtam magamnak a tábori előkészületekre, végre összeválogattam, leszabtam a kellékeket és fecniket, indulhat a karcagi tábor!
Ha esetleg nem jut idő ellátogatni egy vízeséshez sem, sebaj, varrunk reggelig.... összevarratlanul nem hozok haza semmit!

Az édes kékszemű (a folytatásban csak Terence Hill vagy Mario Girotti) pedig az új táskám lesz, foltos-rojtos, barna-kék ergo Hill, barázdái szabadkezes fonalfelvarrással készültek és igen, viszem a táborba a kütyüt, amivel felvarrtam a kötőfonalat.
Sok sikeres alkotást és szép hetet kívánok!

2010. augusztus 20., péntek

Most pisztácia és csoki 1.

A karcagi táska új színváltozatán dolgozom pár napja, készülget.
Egyenlőre nem cserélem le szerelmetes, és kedvenc türkizemet más színre, de ezek ketten annyira jól mutatnak egymás mellett, hogy meg kell zabálni varrni!
Ha szánok időt, szokásom előre dolgozni, mert hasznos, ha jönnek a családi ünnepek.
Minden ugyan az, még a tűzés mintája is, most kezdem az összeállítást. Szépen tűzni a kesztyűben sem sikerült, azt hiszem ha megnövök, beruházok egy nyitott tűzőtalpba a VGC-ból, hátha nem takarja a mintámat a karika.
...
Bele-bele néztem ma délelőtt főzés közben az ünnepi körkapcsolásba, hátha felbukkan a kis sárga takaróm Ináncson.
Szép takarót sokat láttam, égett a csajok keze alatt a munka a stúdióban. Ami szemet szúrt, hogy a műsorvezetők ismereteik hiányában, de szakmájuk legjobbjaiként elvitték a lényeget, nem hagyták verbálisan érvényesülni a szakember foltvarrókat. Persze megengedett a lámpaláz, nagy teljesítmény volt a Berényfoltos lányoktól az egész napos helytállás, gratulálok.
Külön öröm, hogy az összefogás eredményeként milyen sok adomány és segítség, segítő kéz érkezett az egész országból, egy emberként dolgoztak a helyreállításon és berendezésen.
...
Nagy megtiszteltetés ért, felkérést kaptam egy szeptemberi, kistérségi közös varrás egyik témájának lebonyolítására.
Igazából arra készültem, hogy mindent kipróbálok, tanulok, produktumokkal és élményekkel gazdagon térek haza, nos, így a program számomra más élményt tartogat, köszönöm a felkérést!
Gyorsan kitaláltam a témát, és elkészítettem a bemutató darabot, a gyermekeseknek fogok kedvezni a választásommal, még titkolózom egy kicsit...

2010. július 26., hétfő

Jöttünk, láttunk, (varrtunk), visszamennénk....

... itt nem a francia Jean Reno-s filmre utalok, hanem a jól sikerült karcagi foltvarrótáborra!
Szerdán csatlakoztam be a varrásba, bár már hétfőn kezdtem volna!
Egy évet vártam az eseményre, nagy megelégedettséggel mondom, hogy azt kaptam, amire számítottam!
Sem a korai kelés, a 240km levezetése, sem a nyári meleg nem tartott vissza bennünket a későesti varrástól, hiszen azért jöttünk, hogy varrjunk.
Engem csak egy enyhe szemgyulladás akadályozott az éjszakai öltögetésben, estére leszállt a homály....és szó szerint nem láttam semmit.

Az első nap programja a korak volt Gaudiné Marikával, átéltük a szikes vidék nőinek kézimunkájával járó nehézségeket. Megtanultuk, hogy az üzbegisztáni, kazahsztáni és pakisztáni nők otthonuk és férjeik ruhadíszeként kézzel öltögetik össze a kicsi textildarabokat, ez teszi igazivá a korakot, míg a géppel összevarrt munka korak-jellegű lehet csak. Minden elismerésem az asszonyoknak és Marikának is, aki alaposan felkészült a témából és lelkesen tanította a melegben kókadozó csapatot.
A technika irodalma ma még kicsi, azt azonban tudjuk, hogy a munkákban a piros a domináns szín, zöld a természet jelképe, sárgának a szellemektől védése miatt kell belekerülnie a munkába, a fehéret pedig szemmel verés ellen varrják bele a nők. Ha a vadliba lefelé mutat, védő amulettként tekintenek rá. Igyekeztem mindezt megjeleníteni.
Az én félkész darabjaim terveim szerint mappaborító díszei lesznek, és már most UFO-k.


A második napot táskavarrásnak szenteltük , Szente Györgyi útmutatásával.
Talán erre a témára készültem fel legjobban, anyag és tudatos színválasztással. Nagyon megszerettem a táskát, imádom a színeit!
Már itthon fejeztem be, ferdepántot kellett felvarrnom, mert kevés volt a táboridő!
Ilyen lett:


Harmadik nap következett szívem egyik csücske: shasiko, nagyon vártam.
Kacsuk Évi tolmácsolta a japán öltéstechnika rejtelmeit és buktatóinak kivédését, sok szép eredmény született. A munka közben mindenki elcsendesedett, koncentráltunk, hímeztünk. Állítólag van némi léleknyugtató a shasiko-ban.....
Maga az öltés, noha sok gyakorlást igényel, mégis könnyű feladat. Ebben a nyári melegben, mikor összeragadtunk a textillel és varrógéppel, kín volt a tűt az anyagból kihúzni. Megérte a fáradtságot azért is, mert a a shasiko mintával díszített férfineszesszer volt az első darabom, amit készre varrtam, a sok - nem véletlenül - beiktatott diskurzus mellett éjfélre fejeztem be a munkát, orosházi Évi segített az összeállításban, persze közben is tartalmas beszélgetéseket folytattunk.
A kollázs felső képét itthon fogom kihímezni, könyvborító lesz belőle.
Azt látni lehet, hogy vékony vonalak adják a hálót, erre kerül maga a minta. Nagy felfedezést tettem, shasiko-hoz kapcsolódik az eszközvásárlás, egy speciális jelölőceruzával gazdagodtam, mely láthatóan olyan vékony vonalakat ad, mint a rotring hegye, ez szükségeltetik a precíz, pontos munkához.


A zárónap az ötletbörzéé, a be nem fejezett darabok elkészítéséé volt, jótékonysági takaróblokkomat is ekkor fejeztem be, ....elfelejtettem lefotózni.
Könyvjelzőkészítést, katicás hűtőmágnes varrását kísérhettük figyelemmel, Dió tolmácsolásában kumihimo karkötőt lehetett csomózni.
Amíg el nem mosta az eső a rendezvényt, Szente Györgyi Beugró lány tanított bennünket a szalaghímzés alapjaira, a kis tűtartót is itthon fogom befejezni. Számomra teljesen ismeretlen volt a technika, most próbáltam először virágot készíteni, megszerettem.


Tulajdonképpen kapásból három - számomra - új dologgal találkoztam, amely technikákat útmutatással könnyebb volt elkezdeni, tehát csak a kezdő lökés hiányzott....Nos, erre is jó egy tábor.
Jó arra is, hogy kilépve az internet személytelen világából megismerhettem számos alkotót, kiknek olvasom a blogjait és figyelemmel kísérem munkásságát. Az is kiderült, hogy ők is emberek, kedvesek, jóindulatúak, segítőkészek és cseppet sem irigyek.
Három darab pótanyámmal  összebútorozva jól telt a táboridő, ezek a programok még jobban összekovácsolnak bennünket. Rózsa, Magdi és Zsuzsa, köszi az élményt Nektek is!
Ha azt is figyelembe veszem, hogy 5 éve nem voltam szabadságon, dupla felüdülés volt kimozdulni a hétköznapokból.
Mindent összegezve nagyon jól éreztem magam, megyek jövőre is.
Köszönet Cicvarek és csapata szervezéséért, az összehangolásért!
A beszámolóm már önmagában egy kedvcsináló a jövőévi táborra, egyszer mindenképp ki kell próbálni!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...