A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Extrák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Extrák. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 12., szombat

Az én kertem

Rég kacérkodunk már a parkosítás gondolatával, a halogatás oka az a 40 kis köröm, amely rendszeresen szellőzteti a füvünket és sajnos ugyan azon a csapáson.
Négylábú gyermekeimet nem kívántam eddig sem kennelben tartani, ez a kutyafajta családcentrikus, büntetés lenne bezárni őket.
Nyár elején jutottam el a felismerésig, hogy kutya- és gyommentessé téve egy területet és felelevenítve kertészeti tanulmányaimat, Hugh Fearnley-Whittingstall-féle látványkertet készíthetek! A dolog innentől kezdve gördülékenyen működött, az ásó megforgatta a földet és a palánták is beugrottak a helyükre, nekünk már csak bukfencet kellett vetni!
Látványkertté akkor vált a tortaforma, mikor a koktélparadicsom átvette az uralmat, de maradt hely töknek, újzélandi típusú, folytontermő spenótnak, céklának, folyamatosan vethető zöldhüvelyű zöldbabnak, illatos zöldfűszereknek, mentának, citromfűnek és a kedvenc fűszernövényemnek, a metélőpetrezselyemnek.
A nyár vége felé már kevesebbszer igazgattam a sorokat, de ne tessék gondolni, hogy emiatt gyomos lett, igazi botanikuskertté vált!
Sajnáltam, mikor az első fagy lelombozta a növényeimet, de ez az élet rendje és egyébként is sikerült mindent bemenekíteni a fagyasztóba.
Ekkortájt találtam rá erre a blogra, kicsit átértékelte a botanikáról alkotott véleményem az újrahasznosítás fényében. Noha a növények gyorsan kinövik a nekik szánt helyet, látványnak és élménynek nagyon jó!

2010. szeptember 2., csütörtök

Kávé helyett

Belefér a foltvarrós blogolásba egy kis magánjellegű elem is, ez alapján kiderül, hogy ember szerkeszti a naplót...
A sztorim:
Ma reggel Áronom korán és előbb felkelt mint én (sajnos), de szerencsémre lefoglalta magát az este használt és az asztalon felejtett vastag filctollakkal. Ébresztett, mikor elkészült a műve:
Felriadva, szemem résein alig kilátva, annyi buggyant ki a számon, hogy: "Áron! A filctollal nem magunkat kell összefirkálni, hanem papírra rajzolunk!"
Majd megérkezett a jelenetbe életem pár(á)ja, és így méltatta: "Hagyd Rita, ő még csak 4 éves! Mit vársz tőle? Te 25 évesen firkáltattad össze a bokádat!"
Koppppp....... Kora reggel.....és nagyon ütős volt....de igaz.
...
Tud ám Áron bajuszkát is festeni, Salvador Dali után szabadon, ez az énsohanemtudnámmegenni nutelláskenyér-bajusz:
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...