Türr István

   Következzék egy tavaly májusi történet, amikor is városunkba 'mediterrán randevúra' érkezett Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövet asszonya és a Budapesti Olasz Kultúrintézet vezetője.

Bár nem volt alkalmam találkozni a hölggyel, mégis ott vált személyessé a látogatása, hogy a részére ajándékozott 'bajaikumok' közt szerepelt a számára készített munkám.

Tudomás szerint Maria Assunta Accili 'rajongója' Türr István munkásságának, így a készített textilképet (mini-quilt) Türr-témában, városunk egyik nagyja előtt tisztelegve varrtam.

Mintha egy sajátos, régi film szűrőjén át néznénk élete történetét, biztos alapkövekre helyezett munkásságát. A múltból a jelenbe átsejlő emlékbuborékok nem csak az alkotáson, hanem a valóságban is maradandó tanúi tevékenységének csakúgy, mint az építőkövek.

Az 1868-ban Marastoni József által készített fotó köré formált vintage-jellegű megjelenítésben találkozik a múlt és a jelen, a hagyományos és a modern, mint üzenet.        (GRR)

Mikor nagy örömmel megtekintettem az átadás pillanatait, valami kissé beárnyékolta az eufóriámat. Sokat gondolkodtam azóta, hogy milyen megoldás összegyűrni Türr arcát egy üveglappal, belepréselni egy szendvicselt, szegett, tűzött, tehát plasztikus, 3D-s alkotást egy képkeretbe? 

Erről biztosan mindenkinek van magánvéleménye........
Minden esetre a kis textilkép egy nagyobb volumenű munkának a kezdete. :)

Maria Assunta Accili

Görgei-Reiner Rita

Emlékmű foltokból

   Már cca. egy hónapja hírül adta a helyi média, majd november 17-n újabb cikk jelent meg a textilképről városunk honlapján és többen is kérdeztétek, mi ez?
Nos, a Sugovica Foltkör 2015-ös évi közös munkája.

  Története röviden, hogy közös munkákról egyeztettem az év elején Hunka Ibolya, a pécsi Hunyor Vasutas Foltvarró Kör vezetőjével. Megtisztelő kultúr-testvérvárosi felkérést kaptunk tőle, miszerint varrjunk párban valami 'nagyot' a XV. Országos és Nemzetközi Patchwork Kiállításra. Az éves közös munkát illetően az egyeztetés időben egybe esett a Sugovicák döntésével. A választás - Nagyné Rózsahegyi Csilla ötlete alapján - a város nevezetességére, a Duna torkolatánál őrködő Türr István Emlékmű megvarrására esett.
A jeles eseményre felkészülésünket támogatta a bajai foltvarrók eredményességét elismerő városvezetés. Tette ezt arra való tekintettel is, hogy városunk Önkormányzatának logója a Türr-emlékmű sziluettje. Ez a közös projekt - reményeink szerint - a jövőben is gyümölcsöző kulturális kapcsolatunk újabb piros pontja.

   Az alkalmazott technika a pixel-applikáció és szabadkezes gépi tűzés volt. Pixel-applikációval 3 évvel ezelőtti bejegyzésben találkozhattatok először a Pavarotti-portré készítésénél.

   A műalkotás tehát augusztusban Pécsett, a Zsolnay negyedben debütált. Baján - helyét előkészítve - november 17-n ünnepélyes keretek közt fogadták a Hivatal Türr-termében, a rekordzászlóval szemben került elhelyezésre. 

   Mint minden közös munkában, ezen alkotásban is megjelenik az a sokszínűség, mely a színek játszadozásán túl, az alkotóinak sajátos megoldását is tükrözi. Ehhez kapcsolom, hogy a közös munka készítésének folyamatában az 'összeérett' csoporttagok idejüknek és tálentumaiknak megfelelően vállalták és teljesítették a rájuk eső feladatot.
Személy szerint csak a projekt indításában és a tűzésének egy részében vettem részt, tettem ezt annál nagyobb örömmel. :)

   A projektindításhoz kapcsolódó foltmunkáról majd egy következő bejegyzés szól, most azonban íme az alkotás mérete, aránya és nagysága.

Fotó: Bajai Televízió

Szerintem jól sikerült. :)

Görgei-Reiner Rita