Dédelgettem a gondolatot, végül Btrudy érdeklődésére döntöttem úgy, hogy mégis megér egy bejegyzést, hogy miért lett pont ilyen a férfias indián, és hogyan szerepelt.
Hangsúlyozom, rövid versenyzős pályafutásom ideje alatt, az első olyan megmérettetésem volt a Határtalanul, ahol megkaptam az értékelést! (Viszont a barna színkapcsolatokét azóta sem....)
Tulajdonképpen örülök, mert a szűri szerint jól keverem a technikákat, pontosan varrok, az ötlet jó, de a világa túl intenzív, túl sok, és ennyire 'fotószerűen' megvarrni valamit már nem textilszerű....... és nem indokolt.
Ezek szerint tudok fotószerűen varrni, ennek választása maga az alkotói szabadság. Vagy ez a mondat fedi a reprodukálás tettenérését? Mert ugye sok esetben az ötlet alapja lehet egy fotó.
Az volt a tervem, hogy egy indián festményt varrok, mintha a fakeretre bőrcsíkkal feszítenék ki a festményt, sarkait pedig fatáblák adják, rajtuk vésést utánzó kézi hímzéssel jelenítem meg a kultúrára jellemző motívumokat. A zsűri szerint nem illeszkedik a keret a középrészhez.
Maga a keret alapja is faerezetet utánzó textil, seminola technikával készült tollakat varrtam, majd valódi madártollkontúrt tűztem szabadkezes technikával minden egyes elemre.
Az egész munkán megjelenik a szabadkezes tűzés, sok-sok kézi tűzés, az elkészítésére szánt 40 óra alatt párszor 'becsúszott' a tű a bőrömbe.....a véremet (is) adtam ehhez a pályamunkához.
Kihívás volt a harcos felöltöztetése, nagy gonddal fésülgettem a szálakat, hogy minden a helyére kerüljön.
Ékszerei csomózott karkötőből készültek, megelevenedett a tinikorom karkötőőrülete, mint ahogyan az ismert Cooper-könyvek elképzelt harcosa vált egyre élőbbé.
A férfias, harcedzett indián lobogó tűz által megvilágított testének hangsúlyozására is több figyelmet szenteltem, és ahogy a harcidíszes ruhája cafatai 'lelépnek' a munkáról, így sejtetve a táncot, és dinamikussá teszik a megjelenését, nos, ezeket az eszközöket választanám legközelebb is.
Én valóban megjeleníteni kívántam a mottót, a férfit, némi iróniával, és viccesen kérdezem, hogy ruha nélkül kellett volna ábrázolnom? Mert így túl sok volt....Persze ahány alkotó, annyiféle értelmezése a férfiasságnak, és textilszerűségnek.
Szóval kaptam is válaszokat, meg nem is, szeretnék is versenyezni, meg nem is............
Úgyis lesz legközelebb.....
Önmagamhoz, és eddigi munkáimhoz képest alkottam eddig a legnagyobbat, köszönet a pályázatnak.
Szerintem zseniális!!! Nagyon-nagyon tetszik! Rendkívül eredeti, kidolgozott, aprólékos. Igaz én nem vagyok zsűri tag...
VálaszTörlésAzért jó, hogy nem szegte a kedvedet!
Már múltkor is írtam, hogy lenyűgöző. Mestermunka akkor is, ha egyeseknek "túl sok". Nekem gyönyörű. :)
VálaszTörlésFantasztikusan jó!!!
VálaszTörlésNem is értem a zsűrit! Még hogy a keret nem illeszkedik a képhez? Hova tették a szemüket? Abban viszont teljesen igazuk van, hogy a tied nem illett a többi közé, mert sokkal aprólékosabb, intenzívebb, szóval simán kenterbe vágtad őket!
Szerintem fantasztikus munkát vittél végbe!A zsűriről meg annyit,hogy szerintem sokszor hajlamosak túl értékelni saját tudásuk,és nem látják meg a fától az erdőt.
VálaszTörlésSzemély szerint az indián tetszett nekünk is (nekem és a drága férjuramnak is) a képtáramban is erről van a legtöbb fotó :D.Szerintem zseniális,annyira élethű volt nekem,mintha szembe jött volna velem .Én csak gratulálni tudok Neked! Sok anyagot a zseniális munkádhoz legközelebbre is! :)
VálaszTörlés