2017. augusztus 6., vasárnap

Festés és kenyérillat

   Ha már dolgozott valaki repesztő lakkal, akkor érti a várakozásteljes pillanatot, mikor a csiriz alól kibontakozó festett anyagot megpillantva örömujjongásban törtem ki. Ennek a - számomra új -, varázslatos festésnek tapasztalatait osztom meg az olvasóval.
   A különleges mintázatot létrehozó technikát nevezhetjük tésztapasztás, vagy lisztpasztás festésnek, lényege szerint szabadon választott fajtájú liszt és víz keveréket terítünk az előkészített textilre.
A neten talált recept szerint 1-1 arányban szükséges keverni a tészta-összetevőket, én bögrével mérve, a liszt javára növeltem a mennyiséget, jobban megmaradt az anyagon.
Először persze kevés lett a bekevert mennyiség, új keveréssel viszont sikerült 3-4 mm vastag csirizt vinni a felületre.
Ruth szerint szükséges 24 óra száradás. Igen. Azt gondoltam, napon, szélben, nyári melegben lecsökken ez az idő, nos, csak egy kevéssel.
Száradása közben az anyagszél felpöndörödött és mint kiderült, pont ennek köszönhető a leglátványosabb hatás. Pár sorral lejjebb kiderül miért.
A teljes száradást elérve, vártam a következő lépést, a törést. Érdemes alapos munkát végezni, annál látványosabb az eredmény.
Itt beiktatnék egy plusz lépést, mégpedig újra benedvesíteném a pikkelyeket, majd hagynám újraszáradni. Az oka az, hogy a pikkelyek szélei jobban megemelkednek, értelemszerűen befolyik oda is a festék, ahol a megrepedt tésztaszél mégis zár. Ezért lett legszebb az anyagdarabom felpöndörödött, majd kisimított széle.
Sűrű textilfestékkel dolgoztam, alaposan tunkolva a száraz tésztát. A hátoldalon lehetett látni a kibontakozó márványmintát.
Próbát tettem selyemfestékkel is, ám hígsága miatt alkalmatlan a technikához.
Száradás után és kézzel fejtettem le a tésztapikkelyeket, tartottam a festék oldódásától. Procionnal történő festés után - vízbe mártva könnyen letúrható az anyagról.
Az általam használt Marabu textilfesték hővel fixálható, így a maradék tészta kimosása helyett a vasalást választottam. Bónuszként hatott a frissen sült kenyér illata.
   Összefoglalva a tapasztalatokat: a sok felhasznált liszt, festékmennyiség és a technika munkássága ellenére ajánlom, fantasztikus lehetőségek rejlenek a technikában. Egyedisége miatt érdemes egyszer kipróbálni.
Egyszer mindenképp. :)

Akiket követtem:
Ruth blogja és Ann-Mari Franzén leírása.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...