2016. december 27., kedd

Egy fotó története

   Előrebocsátom, nagyon szeretem ezt a fotót és elfogult vagyok vele kapcsolatban.
Az októberi fotós-foltos kiállításunkon érzékeltem azt az igényt, hogy ahhoz, hogy igazán értsük a megörökített pillanatot és legalább halványan átérezzük a fotós indíttatását a téma megörökítésére, ismernünk kell a fotó történetét.
   Most egy tavaly nyári kalandot mesélek, éjszakába nyúló fotós kalandunkat.
A férjem amatőr csillagász és - szerintem - profi természetfotós, e kettő tevékenységet igyekezett összekovácsolni az akcióban.
Az úgy volt, hogy július elején egy csodás napon aktuális telihold-vadászatra indultunk, a Hold fotózására alkalmas terepet kerestünk.
A Meteor csillagászati folyóirat Hold-rovat szerkesztőjének elképzelése szerint, domb mögül felkelő Hold látványát szerette volna megörökíteni.
Terepkutatás közben az időnkbe azért belefért a móka is, sikerült lencsevégre kapni a lemenő Napot. Ugye milyen giccses? =D
Baja környéke nem a dombságairól híres, így kihívás volt alkalmas meredeket találni. Vaskút után Gara irányában a kukorica táblák sorainak hullámzása mutatta meg az alkalmas helyet. Némi óvatos beautókázás után letelepedtünk, a felszerelést élesre hangolta a fotós és vártuk a holdkeltét.
Egyszer csak a távolból morajlás, közeledő monoton motorzúgás hallatszott, nőtt az adrenalin, mi ez? Bár hallottuk a garai harangok kongását, elvonatkoztatva a civilizáció határától, kicsit egy hollywood-i drága szuperprodukció feszült akciójelenetében éreztem magam, talán a Csillagok közt c. filmben volt hasonló jelenet, mikor a kombájnok hívás nélkül hazamentek.
Az aszály miatt nagy volt a por, így várható volt a porfelhő is, a kipakolt holmikat fejvesztve dobáltuk vissza az autóba, mi magunk is bemenekültünk a giga kombájn elől, amely akkorra már feltűnt a látóhatáron.
Nem emlékeszem, melyikünk nézett nagyobbat, a kombájn vezetője, vagy mi, mindenesetre nem zavartak el és megvárva a por elültét, újra felkészültünk a kísérletre.
Közben besötétedett és az órára nézve, el kellett indulnom a Hold felkelésének valószínűsíthető irányába. Utam egy letermett spárgaföldön vitt keresztül, odafelé még kerülgettem a kórókat.
Kettőnk közti távolság 500 m-re nőtt, telefonnal irányított a kedves, merre tegyek (tétova) lépéseket a vaksötétben, mert a sikeres fotó érdekében nem világíthattam a lábam elé. :)
Valahol a bozótban....
A fotós szerint a jó kép elkészítése 90%-n a gépen múlik, a tárgy választása, a körülmények megfelelő rögzítése teszi egyedivé az elcsattant fotót. 
Erre a 90%-ra várva több más nesz mellett érdekes kutyaugatást is hallottam, melyről kiderült, róka volt a közelben, a mellettem motoszkáló határlakókról pedig megpróbáltam nem tudomást venni, elvégre én voltam ott az idegen. :)
A Hold percre pontosan megjelent a horizonton, elmondhatom, hogy ilyen látványban még nem volt részem. Izzó narancs színe és töménysége sütött, más volt, mint már az égről ránk néző Hold színe, amely a légkör sűrűségévvel magyarázható.
Közben irányítottan haladtam, léptem, ugrottam, csodálkoztam és a domb aljáról, rövid expozíciós idővel fotózva megszületett ez a fotó. Az a fotó, amely számomra a láthatónál is többet mond, ugyanis ekkor még én sem tudtam, hogy kisróka nem csak a bozótban van, hanem már a szívem alatt is. :)
Marcibaba azaz Kisróka ;)
   Kifelé futva (bukdácsolva) jöttem, nagyobbnak tűnt a távolság, mint befelé, ám ezért a sziluettes, fantasztikbombasztik fotóért megérte kicsit spurizni.
A Hold és aki előtte van (GZ)


Görgei-Reiner Rita

2016. december 2., péntek

Procion brigád VII. felvonás - Hold


   A fiammal közös - Probion brigádbéli - festős sorozatunk utolsó előtti produktuma következik.
   Kedveskedve a család csillagászának, személyes ajándéknak készült a rongydarab.
Terv szerint, tudatosan hoztunk létre mintát, a Holdnak kell látszania a textilen. Ugye kivehető? =D
Annyi biztos, hogy a csomózások eredményeként létrejöttek holdtengerek, a holdkráterek másai és noha egyik sem nevezhető el magyar tudósról, pl. Hellről, elhelyezkedésük még csak nem is fedi a valóságot, mi mégis szeretjük. :)
A következő lépés, a tűzés fogja még hangsúlyosabbá tenni az elképzelést, hozzáadva az alkotói szabadságot. De ez a jövő zenéje.

 
   Az űrbe helyezve a témát, a következő bejegyzésben ekképp folytatódik és egyben zárul a sorozat.

Görgei-Reiner Rita

2016. december 1., csütörtök

Procion brigád VI. felvonás - retro



   A procion brigád egyik maradék gyöngyszeme következik. Ennél a festett darabnál jól látszik, hogy a piros színű festék már nem volt frissssssssssssss. Viszont! A gyermek szerint:

- Ezek olyan háromszögek Anya, amelyeket te szoktál összevarrni. (Hát nem dolgoztam hiába! =D)

Láttunk benne továbbá retro csempét és felkockázott sütit. :)

2016. október 13., csütörtök

Pixelek...

... című kiállításunk margójára. :)
Ez az év is sok eseményt tartogatott számomra. Megkoronázva az őszt, természetfotós férjemmel közös, rendhagyó kiállítást nyithattunk október elején. 

Fischbäckné Horváth Ildikó, a Duna Fotóklub Egyesület Elnök Asszonyának megnyitón elhangzott szavait idézve:

"Két kreatív ember, akinek a sorsa összeforrt, előbb-utóbb ihletet ad a másiknak.....Ahogyan az életben is egymásra találtak, úgy kedvelt tevékenységeikben is tetten érhető egy bizonyos fajta egybefonódás, mindamellett, hogy megőrizték független egyéni sajátosságaikat is." 
Ha úgy tetszik, mi magunk is pixelek vagyunk - átvitt értelemben - , fotózva-varrva egymás mellett, hol hétköznapi, hol ünnepi képeket alkotunk.
Közös többszörösünk megjelenik a kiállításon egy csodás rovarfotóban, pixel-applikációban, fototranszferben, stencil-quiltként varrva Zoli által megörökített szitakötő szárnyának egy megkapó részletében. 
A kiállítás gerincét legjobban érzékeltetendő, ismét Fischbäckné Horváth Ildikó szavait idézem:

" Ritát érintette meg elsősorban a közeli makró fotók néha kicsit absztrakt, elvont látványa. A foltvarrás gyakorlatias, praktikus oldalát átlépve, egy másik képi világ látványára rezonálva alkotja meg – a művészi kifejezésmód irányába mutató - textilképeit." FHI
Úgy vélem, a fotótárlaton - számomra is - megszelídül, közelebb jön a természet, megmutatkozik a makrovilág szépsége, a létfenntartás pillanatai és dráma is tetten érhető. Mindig, minden fotónak külön története van. :)
Ajánlom mindazon fotós és nemfotós, profi és műkedvelő, ám mindenképp kíváncsi érdeklődőnek, aki kedveli, elfogadja a körülötte fellelhető élővilágot, nyitott a textil képi megjelenítési formáinak megtekintésére, vagy csak elsétál megnézni a bajai Belvárosi Közösségi Ház aktuális, október 31-ig nyitott kiállítását.

A kijelölés Görgei Zoltán fotóiba ad betekintést. :)

Görgei-Reiner Rita

2016. szeptember 23., péntek

Könyvek tartója a születésnaposnak

   Immáron 10 éve, hogy megszületett. :) Szinte egy pislogásnyi idő. Annyi, amennyi idő alatt elfújta a gyertyákat a zombitortán.
( A készítéséért köszönet a Mamának ;) )
Tanul, pörög, olvas, felfedez, megvalósít.
Mindig része a szülinapi kedvességeknek egy saját készítésű ajándék, most könyvtartót varrtam. Az emeletes ágya oldalához simulóst, nagy zsebest kedvenc könyvnek, naplónak, tollnak, ceruzának, radírnak............ Hogy ne kelljen az ágyból lejönnie kora reggel, amikor már nem tud aludni és megvalósít. :)

Több változaton gondolkodtam, végül az elkészült két zsebes, 35×30 cm-s méretű tűnt a legideálisabbnak. Íme, így készült:

Anyagszükséglet:

Alap:
- 35×30 cm-s szendvics, a választott külső és belső anyag közé bélésnek egy darab terepmintás farmert tettem
- 28×8 cm-s kartonlap

Zsebek:
- 50×23 cm-s szendvics (az előlap készülhet akár két különböző anyagból) 

Továbbá cca. 140 cm hosszú szegőpánt a zsebek tetejére és az alap szegéséhez.

Összeállítás:

A zsebeket a széltől kb. fél cm-re nagy öltésekkel összevarrtam, így könnyebb volt dolgozni.
A bejelölt helyeken egy hajtást tettem keresztben, majd keskenyen letűztem, ez adta a zseb alakját és tartását. 
Szegőpánttal díszítettem.


Az alap következett, körbevarrtam, ám kihagytam egy cca. 8-9 cm-s rést a teteje oldalán, ide került később a kartonlap, amely rész besimult az ágy és a matrac közé, mintegy kifeszítve a könyvtartót. Az alapon jelöltem hőre eltűnő filccel a középvonalat, ide varrtam a zseb közepét (alsó jelölés), illetve keresztben azt a két párhuzamosan futó törésvonalat, amely az ágykeret szélességéhez idomulva kifekszik a széleken, a vonalak fölé kerül a kartonlap (felső jelölések).


A zsebeket gombostűvel rögzítettem az alapra és a széleken varrógéppel összevarrtam a rétegeket, 


Ezen a részen a szegőpánt felvarrása előtt került a helyére a kartonlap, majd a rést géppel zártam.


Pont így terveztem. :)



Görgei-Reiner Rita

2016. szeptember 7., szerda

Babazsák

   Apróság, hasznosság, praktikusság........ végre varrtam! =D
Immáron bő 5 hónapja, hogy megszületett Marci, ez idő alatt összeszoktunk, tanultuk és tanuljuk az új életünket, néha keressük a fogásokat.
Úgy gondoltam, szép is, ne csak hasznos legyen a kimosandó babaruhák elkülönített gyűjtése, jó ha átlátható az adag, meg egyébként is higiénikusabb nem vegyíteni a többi mosandóval.
Szennyestartó zsák készült és bármilyen kicsi a varrás rajta, hatalmas boldogság volt a varrógépem hangját hallani! =D
Tessék elhinni, hogy amikor csöpp gyermekem belefeledkezik 30 perces rapid alvásába, komoly önuralom szükségeltetik és kihívás a varrógép bekapcsoló gombja helyett a mellszívó után nyúlni! Ebbe az állapotba beleképzelve magunkat, bizonyára érthető az örömöm. :)
Kis elismerés, mikor egy kedves ismerős szavait hallom a fülemben, miszerint az elkészült tatyó olyan, mint a bolti. =D

   Persze a munka eredményessége a férj támogatásán is múlott, mert a férjek már csak ilyenek............. ;)
Ugye?

Görgei-Reiner Rita

2016. július 8., péntek

Procion brigád V. felvonás - röntgen


  A soron következő remekművet harmonikaszerűen hajtogattuk, nagyon tetszett Áronnak a festék felitatása.
Bár nem ez lett a kedvence, több alternatívát látott bele a festett textildarabba. Véleménye szerint érintősen összerakott kereszteket látunk. 
Nekem az összerakott fogröntgen elképzelése tetszik a legjobban, ám ha nagyon éhesek volnánk, akkor akár grillrácsra rendezett duci virsliket is vizualizálhatnánk. =D

  Csokorba szedve örömfestésünk előzményeit, a Procion brigád bejegyzés tartalmaz a sokból egy ötletet, miként köthető le a nyári szünetben unatkozó gyermek figyelme. :) 

Görgei-Reiner Rita

2016. június 9., csütörtök

Hogyan készítsünk egyedi gyümölcstartó kosarat?

   A konyhánk egyre jobban bezsúfolódó pultjának tehermentesítése volt a célom. Így asztali kosár helyett egy - az Pinterest-n talált ötletet tovább gondolva - falra helyezhető kosarakkal váltottam ki a tárolást.
   Nemrég felszabadult a 100 literes akváriumunk, mely alatt - az akvárium méretére szabott - akáctábla volt a biztonsági padozat. Tehát adta magát a gyalult, de kezeletlen deszka, amely natúrságával pontosan beillett a rusztikus és country stílusú konyha-ebédlőnk berendezésébe és méretei is pont passzoltak egy kihasználatlan falszakaszra.
A kosár terjedelmének növelésére beszereztem 3 db fali kosárkát, íme a forrás.
Nekem a fa-króm változat tetszett, ám jól mutatna fonott kosár vagy fából készült doboz változatban is. Lényeges szempont a választásnál, hogy a gyümölcsöket tároló kosár szellőző legyen és könnyen tisztítható.
A kivitelezést - ez esetben - a család aranykezű asztalosa végezte, ám bevállalós nőtársaim nyugodtan ragadjanak fúrót, csavarokat, mint a cérnatartónál.
A keményfára előre bejelöltem a furatok helyét, figyelembe véve a kosarak magasságát, terjedelmét. 3 db kosarat terveztem, így gyümölcsfajtánként tudunk szelektálni, válogatni.
A jelölést követte a fúrás, majd a kampós csavarok betekerése.
Rögzítve a falra így fest a gyümölcstartó:
'Belakva' pedig így:
Költségek:
 - rétegelt lemezből készítve így számolhatunk: cca. 800 ft/m2
 - 6 db kampós csavar ára cca. 100 ft
 - 4 db tipli+csavar a falra rögzítéshez cca. 100 ft

Jó munkát, jöhet a gyümölcsszezon, működik a kosárfeltöltés!

Görgei-Reiner Rita

2016. június 3., péntek

Türr István

   Következzék egy tavaly májusi történet, amikor is városunkba 'mediterrán randevúra' érkezett Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövet asszonya és a Budapesti Olasz Kultúrintézet vezetője.
Bár nem volt alkalmam találkozni a hölggyel, mégis ott vált személyessé a látogatása, hogy a részére ajándékozott 'bajaikumok' közt szerepelt a számára készített munkám.
Tudomás szerint Maria Assunta Accili 'rajongója' Türr István munkásságának, így a készített textilképet (mini-quilt) Türr-témában, városunk egyik nagyja előtt tisztelegve varrtam.
Mintha egy sajátos, régi film szűrőjén át néznénk élete történetét, biztos alapkövekre helyezett munkásságát. A múltból a jelenbe átsejlő emlékbuborékok nem csak az alkotáson, hanem a valóságban is maradandó tanúi tevékenységének csakúgy, mint az építőkövek.
Az 1868-ban Marastoni József által készített fotó köré formált vintage-jellegű megjelenítésben találkozik a múlt és a jelen, a hagyományos és a modern, mint üzenet.        (GRR)

Mikor nagy örömmel megtekintettem az átadás pillanatait, valami kissé beárnyékolta az eufóriámat. Sokat gondolkodtam azóta, hogy milyen megoldás összegyűrni Türr arcát egy üveglappal, belepréselni egy szendvicselt, szegett, tűzött, tehát plasztikus, 3D-s alkotást egy képkeretbe? 
Erről biztosan mindenkinek van magánvéleménye........
Minden esetre a kis textilkép egy nagyobb volumenű munkának a kezdete. :)

Maria Assunta Accili

Görgei-Reiner Rita

2016. január 24., vasárnap

Procion brigád IV. felvonás - tengeri föveny



   Tartogatok még pár festett darabot, most egyik kedvencemet mutatom.
Áronnal a textilt egy öntözőcsőre tekertük fel shibori-módon, spárgával rögzítettük, beráncoltuk, valahogy így:

Kép és forrása
A nyári akció idején a bontogatásnál ennél a mintánál gondolkodtam el mélyebben, mit is látok valójában.
Tegyünk egy próbát! Persze ne higgye senki, hogy Rorschach-féle tintafolt-tesztet végez, csak merengjen el és lásson bele. (Ugrás a bejegyzés elejére!)
.
.
.
.
Ha ez megtörtént, vessük össze mi mit látunk és mit is lát a 9 éves a festett munkájában:

"Áttetsző a tenger vize, látni lehet több méter mélyen egy elsüllyedt hajó orrát. Nagyon szép, ahogy a tenger hullámai fodrossá tették a homokot. A víz most annyira nyugodt, hogy még halakat sem lehet látni. "

Nos, irány a Karib-tenger! :)

Görgei-Reiner Rita

2016. január 9., szombat

Procion brigád III. felvonás

   Folytatódjék hát a textilfestős-elemzősdi! Ide kattintva az előzmények olvashatóak.
Áronnal a következő textilt háromszög formára hajtogattuk, iratrögzítő csipeszekkel fixáltuk.
Bevallom, az egyik kedvencem lett a darab annak ellenére, hogy jobban is befoghatta volna a festék, ám a maradékokkal szemben nem volt elvárásom. :)


Áron meglátása szerint a textil felső része korona...........
Középen egy magas dombot láthatunk, melyen templom áll kereszttel...........
Szerinte, ha a sok X-et egy idő után kardnak látjuk már, akkor rájövünk, hogy valójában egy lófejet nézegetünk. :)

Görgei-Reiner Rita

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...