2011. augusztus 24., szerda

Karcagi termések

Befejeztem Szente Györgyi tanította falumat, az egyik várakozásteljes téma volt számomra a városépítés.
Miután összeállt, hogy miként válnak házakká az idomok annyira magával ragadott az emeletek pakolgatása, hogy nem vettem észre, leépítkeztem szinte az alapomról!
Aztán bekövetkezett az, ami már megszokott tőlem, belevesztem a részletekbe és ebből tábornapok hiányában csak itthon jöttem ki. Van valami felemelő a dologban, hogy mindig kijövök belőle és ezt nagyon élvezem!
A már-már túlzsúfolt, kőből és fából gyúrt halászfalura visszatérve, elkevertem valahol az öböl egyetlen betervezett hajóját, ezt másként fogom megoldani és repítek még egy-két madárkát az égre.
A döntés. Mert legrosszabb döntés a nemdöntés, én úgy döntöttem, világos keretet kapjon a kép (a fotón nem igazán mutat a szintén világos háttér előtt), viszont olybá' tűnt, hogy talán lágyít a mozgalmasságon.
Ezt a részletet pedig Mónikának ajánlom....csak azért is!

10 megjegyzés:

  1. Köszi az ajánlást, megdobogtattad vele a pici szívem!
    Mindazonáltal bíztam benne, hogy legalább 1-2 fürdőzőt betelepítesz a zuhany ill. a jakuzzi alá! :)

    Üdv: Mónika

    VálaszTörlés
  2. Egyébként tökéletes a városod!
    Szívesen laknék (zuhanyoznék) ott!
    :)

    Mónika

    VálaszTörlés
  3. Csoda klassz lett!
    Szívesen megnézném majd élőben is.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett, vidám hangulatú.

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm a kedves véleményeteket!

    Elgondolkodom Móni a fürdőzőkön!

    Marcsi, Neked élőben is megmutatom!

    Alkossatok szépeket a hétvégén és irány Tatabánya!

    VálaszTörlés
  6. Hű, ez nem semmi. Még kirakósjátéknak sem utolsó a sok apró darabkájával, hát még megvarrni. Nagyon tetszik!!!

    VálaszTörlés