2010. december 20., hétfő

Pasziánsz

Haj-jaj, de sok elmaradásom van, például a novemberi pasziánsz-tanfolyam, Szente Györgyi tolmácsolásában.
Nagyon kíváncsi voltam már a tematikára, most pedig nem győzök nagymintás anyagot vadászni! Kellett nekem megszeretnem ez a technikát is? (Még, hogy nem mekegős nyelv a magyar?)
Szóval a képem aprólékos részletei közelről érvényesülnek jobban, míg egy nagyobb minta esetében távolról kivehetőbbek a szóródások.
Még keretezem, és egy januári kiállításon debütál a darab.

7 megjegyzés:

  1. Nagyon szuper! Olyan, mintha egy négyzetmintás üveglapon keresztül néznék egy festményt. Gondoltam is a kép láttán, miért üvegen keresztül fényképezel :D
    Jó macerásnak tűnik, de megéri.
    Én is jól el vagyok maradva, de végre haladtam a falvédővel is. Remélem elkészül :)

    VálaszTörlés
  2. Valami gyönyörű szép!!!!

    VálaszTörlés
  3. Ez elképesztő! Nagyon tetszik! Egyszer lehet én is kipróbálom!

    VálaszTörlés
  4. ó nahát...ez tényleg pont olyan, mint ahogy Orbis írta...nagyon jó :)

    VálaszTörlés
  5. Gyönyörű!!! Ez is olyan - akárcsak az Indiánod -, ami előtt órákig el tudnék álldogálni és csak nézni, csak nézni, és csak nézni. :)

    VálaszTörlés
  6. Hát, köszönöm! Ez az a technika Dióhéj, amihez kell egy kis matek, de szapora az összeállítása. Precíz szabást igényel, és ez lesz belőle. Amikor este hazaértem, arra számítottam, hogy a párom megkérdezi: 'Miért daraboltuk fel apró kockára a drága anyagot, ha utána csak így tudtuk összevarrni?'
    Ehelyett meglepődött a technikában rejlő sokszínűségen, és nagyon tetszett neki.
    Fejlődőképes...........

    VálaszTörlés
  7. Kedves Kinga.............én is szeretlek!

    VálaszTörlés