2010. május 3., hétfő

Csantavéri közös varrásról

'Az eddig ismeretes adatok szerint az első írásos emlék 1462-ből való Csantavérröl.


Körülbelül egymillió évvel ezelőtt falunkat a többi vajdasági faluval együtt a hatalmas Pannon tenger borította. Több mint valószínű a Pannon tenger a Gyerdápon keresztül évezredekkel ezelőtt a mai Fekete tengerbe ömlött. A tenger visszahúzódása után hátramaradtak a szilaj folyók, mocsarak, kisebb-nagyobb tavak és olyan termőtalaj amelyet kitartó munkával Európa legjobb gabonatermő vidékévé tettek.


Csantavér csendes bácskai nagyközösség, amely soha sem volt semmiféle történelmi esemény színhelye. Múltjában mégis három fő és egymástól határozottan elkülönülő korszakot lehet megkülönböztetni. Az első korszak a legrégibb időktől 1526-ig, a mohácsi vészig tart, amikor a törökök a községet a többi bácskai helységgel együtt feldúlták. A második korszakban Csantavér félig puszta, elhagyatott község. Ez a korszak tart 1779-ig, amikor a községet betelepítik. A harmadik korszakot a betelepítéstől máig számítjuk.

Csantavér az 1521-s Csongrád megyei dézsmalajstromban is szerepelt Chontafeyer néven.

A mohácsi csata idején a csantavéri puszta Török Bálint földesúrhoz tartozott aki különben abban az időben hat megyében gazdálkodott.
A mohácsi vész után a falu teljesen elnéptelenedett, hogy pontosan mikor azt azonban nem tudjuk. Az elnéptelenedés tényét a szabadkai náhije 1570. évi török adóösszeírás megerősíti, mert Csantavér ebben csak pusztaként szerepel. Viszont a nyolc évvel későbbi, 1578-as összeírás már faluként tartja számon és felsorolja a település adófizetőinek névsorát.
1554-ben létrehozták a szegedi szandzsákot, amelyet hat kisebb közigazgatási egységre, náhijére osztottak fel. II. Szelim szultán (1566-1574) rendeletére a szegedi szandzsákban a már meglevő nahijék mellé még két új járást szerveztek: a bajait és a szabadkait.
Csantavért az utóbbihoz sorolták be.


Termesztettek textilnövényeket: kendert és lent, a helyi adottságokat kihasználva állattartással és mezőgazdasággal foglalkoztak.'


(Idézet Csantavér honlapjáról)



Csantavér Baptista Imaháza adott otthont több, mint félszáz lelkes foltvarrónak szombaton.
Marika, Nati és csapatuk, Linda és Verna, és a kaposvári foltkör tanítói gondoskodtak a szakmai háttérről és a nap gördülékeny folyamáról.
Számos új, Amerikából érkezett ötletet valósíthattunk meg, kapcsolatokat építettünk és elkészült 'foltvarrt' darabokkal térhettünk haza.
Központi téma volt a kötény, mint szimbólum, a családi tűzhely melegen tartásától a finom ételek készítésén át a család problémáinak megoldásig....Ezzel kapcsolatos élményeiket osztották meg egymással a résztvevők.
Köszönjük az élményt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése